BORÚT ÁLLOMÁSOK

SZT. KRISTÓF PINCÉSZET

LÁTNIVALÓK ZAMÁRDIBAN

Kilátó

A település neve felbukkan az írásos emlékekben is, legkorábban egy 1082-re datált oklevélben, majd a teljesen hitelesnek elfogadott, III. István király 1171-es oklevelében. Tudni kell azonban, hogy a későbbi századokban egyre gyakrabban említett település formájában nem a mai elképzeléseink szerinti egy tömbben élő falut jelentette, hanem a birtokszerkezetnek megfelelően több kisebb közösséget. Az ősi falu a fontos útvonal mellé települt Egyházaszamárd lehetett.

A XVI. században a török pusztítása megpecsételte az egykori zamárdi falvak sorsát, pusztításaival hosszú időre elnéptelenítve a környéket. A település újjáélesztése, a XVIII. század 30-as éveitől Grassó Vilebald tihanyi apát és utóda Lécs Ágoston nevéhez kötődik. 1774-ben megépült a település temploma is. A lakosság fő megélhetési forrása a föld és szőlőművelés, az állattenyésztés és a halászat. A mezőgazdasági jelleg marad domináns egészen az 1960-as évekig, amikor a Balaton idegenforgalmi hasznosításának új korszaka kezdődik.

jagreszZamárdi